Megosztás Címkék
Magyarországon 2021-ben 8, 4 euró volt az átlagos bruttó óránkénti munkabér – derült ki az Eurostat adataiból, amelyeket a Haszon reggeli hírlevele dolgozott fel. Ez forintban valamivel több, mint 3000, de fontos megjegyezni, hogy itt nem a tényleges órabérről van szó, hanem a versenyszférában az egy ledolgozott órára jutó kifizetett munkabérről. 2020-hoz képest ez 8, 7 százalékos béremelkedést jelent, ami az egyik legjobb az Európai Unióban, csak Bulgáriában és Litvániában volt nagyobb (9, 6, illetve 11 százalékos), ám a jelentős növekedés ellenére az euróban számolt egy órára jutó magyar munkabér még mindig alacsonynak számít az EU-ban. A visegrádi országok között utolsók vagyunk, az EU-ban csak Romániában és Bulgáriában voltak rosszabbak a fizetések. Az uniós átlag egyelőre távol van (2021-ben 21, 9 euró volt az egy órára jutó munkabér), a szomszédos Ausztria pedig még messzebb (27, 5 euró). Javult a magyarok életszínvonala a 2010-es években, de közben a régió elhúzott mellettünk | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. És akkor nézzük az átlagfizetést 2022 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 467 300 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 322 100 forint volt, közölte a KSH.
Az uniós átlagtól (21, 9 euró) nagyon messze vagyunk, Ausztriától (27, 5 euró) pedig még messzebb. Az euróban számolt béreknél fontos körülmény, hogy hazánkban nem euróban fizetik a béreket, és a forint euróval szembeni elértéktelenedése elvitte a forintban impozánsnak tűnő béremelkedések egy részét. Magyarországon az euróban számolt munkaerő-költségek rendkívül alacsonyak, ebben is csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg az unión belül. A költségek egy részét a munkabérek és a bérjellegű juttatások, a többit a dolgozó után kifizetett adók és járulékok teszik ki. Index - Gazdaság - Hiába a drasztikus béremelés, nem leszünk hitelképesebbek. A munkáltatói terhek tekintetében Magyarország jól áll uniós összehasonlításban, hazánkban a teljes munkaerőköltség 16, 9 százalékát tették ki a nem bérjellegű költségek 2021-ben, ezzel az uniós mezőny hátsó harmadában vagyunk. Hazánkban 2010 előtt közel 30 százalék volt a nem bérjellegű költségek aránya a munkaerő-költségekben, ez a cseh, szlovák, osztrák szintnél is magasabb volt, ezt sikerült 17 százalék alá csökkenteni. HVG fotó: unsplash
Mi is megírtuk, hogy Orbán Viktor szerdán igyekezett megszólítani és elnyerni a legkevesebbet keresők szimpátiáját, ezért a miniszterelnök belengette a 200 ezer forintos minimálbért, amit kétlépcsős emeléssel lehetne kivitelezni. Mint mondta, ez a cégeket terhelő adók csökkentésén keresztül érhető el. Az EU-ban csak Romániában és Bulgáriában rosszabbak a fizetések, mint nálunk - HR Portál. Mint ismert, a minimálbér jelenlegi összege 167. 400 forint. Noha első blikkre nem hangzik rosszul az ötlet, a bruttó 200 ezres bér is elég alacsonynak számít az Európai Unióban - hívta fel cikkében a figyelmet a G7 gazdasági portál, miután megnézte az Eurofound adatbázisát. Az egyes országok minimálbérét euróra átszámolva azt találták, hogy a magyar minimálbér euróban még alacsonyabb is lett 2021-re tavalyhoz képest, és csak a bolgár minimálbér volt alacsonyabb nála. Kiemelték, ez még akkor is igaz, ha az utóbbi hetek forinterősődését is figyelembe vesszük, a cikkük írásakor ugyanis 483 eurót ér a jelenlegi magyar minimálbér, ami még mindig alacsonyabb, mint a 2020-ra vonatkozó 487 eurós szint.
A gazdagabb magyarok zárkóztak fel uniós szinten is, nagyot csökkent a szegénység A magyar bérnövekedés unió-szerte sem tekinthető kiemelkedőnek. Az elmúlt években a magyar társadalom felső harmada tudott feljebb lépni az európai jövedelmi rangsorokon, ezzel a leggazdagabb magyarok többnyire az olasz és spanyol középső rétegeket előzték meg. Ahogy pedig az alábbi ábrán látszik, Csehországban és Lengyelországban főleg a jobb módú rétegek életszínvonala sokkal meredekebben javult, mint nálunk. Ez a bérnövekedés viszont kezdvezőbb volt az alsóbb jövedemi szegmensekben. Ahogy az az alábbi ábrán látszik, a munkajövedelmek növekedése között nem voltak nagyon nagy különbségek 2020 és 2010 között a különböző jövedelmi tizedekben Magyarországon, de inkább az alsóbb jövedelmi tizedekre volt jellemző a munkajövedelmek átlagon felüli növekedése. Eközben az állami újraelosztás jelentős újraszervezése jellemezte a 2010-es éveket, ezek hatására pedig a társadalmi jövedelmekben ellentétes hatás figyelhető meg.
Ennyiért már nem kell majd a hitel Ezért is lehet arra számítani, hogy hiába a tempós béremelés, a hitelek iránti kereslet visszafogottabb lehet. Ezt részben igazolják a legfrissebb, februári jegybanki adatok. A kihelyezett új személyi kölcsönök összege az év első két hónapjában alig haladta meg a 70 milliárd forintot, ami ugyan a 2021 azonos időszakánál 17 milliárddal nagyobb összeg, de elmarad a járvány előtti 2020 és 2019 első két hónapjára jellemző 77 és közel 90 milliárdtól. A piaci lakáshitelek azonban még növekedésben vannak, az új lakáshitel-szerződések értéke 133 milliárd forintra rúgott 2022 első két hónapjában, szemben az egy évvel korábbi 111 milliárddal, valamint a 2020 és 2019 első két hónapját jellemző 124 és 109 milliárdos összeggel. Ugyanakkor a teljes kihelyezésben – ahol a támogatott lakáshitelek is számítanak – januárban 4, 5 milliárd forinttal kevesebb hitel kihelyezése történt, mint januárban, a folyósított 104 milliárd forint 11 havi mélypontot jelent.
Az egyik a kilencvenes években lezajlott felsőoktatási expanzió, ami anélkül növelte a diplomások számát, hogy az elhelyezkedési esélyeiket csökkentette volna. A másik pedig a nyugdíjkorhatár 90-es évek vége óta tartó emelése, valamint a rokkantnyugdíjba vonulás megnehezítése volt, utóbbi területen a legnagyobb hatása a második Orbán-kormány reformjainak volt. Örülhetünk a bérnövekedésnek, de elment mellettünk a régió és Románia is kezd felzárkózni Magyarországon 2005-ben még magasabbak voltak a nettó ekvivalens * Az ekvivalens jövedelem az egy főre jutó jövedelemhez hasonló, de annál pontosabban fejezi ki egy család vagy háztartás jövedelmi helyzetét, mert nem egyenlő súllyal veszi figyelembe a háztartás tagjait. A módszertan logikája, hogy ha többen vannak egy háztartásban, akkor a fogyasztás nem a létszám növekedésével arányosan nő, például ha egy helyett két ember lakik egy háztartásban, akkor nem lesz dupla akkora a fűtésszámla vagy a lakbér. mediánjövedelmek (vásárlóegységen), mint Szlovákiában és Lengyelországban.